GYAKORLATI TANÁCSOK BETEGEINKNEK
Derékfájás esetén
A rossz mozdulatok, vagy sok esetben emelést követő hirtelen kialakuló derékfájdalom, főként ha még kényszertartással és szinte mozgásképtelenséggel jár, igen megijeszti a beteget, illetve környezetét. Mégis azt kell tudni róla, hogy az esetek több mint 90%-ában konzervatív kezelésre – ami ebben az esetben szigorú 2-3 napig tartó ágynyugalmat, gyulladáscsökkentő és izomlazító szedését jelenti –megszűnnek.
Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a sokszor elviselhetetlen fájdalmak mellet a betegben pánik reakció zajlik le, szorong, ami a tüneteket tovább súlyosbítja, ugyanakkor ha türelmes és bizakodó, a panaszok gyorsan megszűnnek. A fájdalomért általában a gyenge izomzat, vagy megfelelő izomzat esetén a gerinc túlerőltetése (hirtelen emelés, hirtelen rotáció) tehető felelőssé. Ilyenkor a csigolyákat hátul összekötő kisízületek megerőltetése, esetleg átmenti kóros elmozdulása áll, mely hasonlóan a bokaficamhoz magától, vagy súlyosabb esetben a konzervatív kezelések hatására megszűnik. Itt is fontos hangsúlyozni, hogy az akut szakban bármilyen kezelés, gyógytorna, mozgás erőltetése a panaszokat súlyosbítja, ezért az óvatos, egyenletes séta, vagy lazító úszás csak a panaszok jelentős csökkenését követően jönnek szóba. Ugyancsak az akut szak lezajlását követően javasolt a célzott gyógytorna, illetve a hátizom erősítő gyakorlatok elkezdése.
Alsó végtagba lesugárzó derékfájás esetén
Amennyiben a fájdalom a deréktájékról az alsóvégtagba sugárzik, egészen a lábfejig, sarokba, vagy a lábujjakba, akkor az esetek nagy többségében valamelyik ágyéki ideggyök érintettsége merül fel. Ezt az érintettséget legtöbbször az ideggyök átmeneti, vagy állandó mechanikai ingere okozza és az ideggyök egyre fokozódó gyulladásával jár.
A hátterében gerinceredet esetén porckorong sérvesedés, vagy a gyök, illetve gerinccsatorna szűkülete áll.
Miután a fájdalomért az ideggyök mechanikai inger által kiváltott gyulladása áll, ezért legfontosabb az ideggyök gyulladásának és ezáltal duzzanatának, ödémájának csökkentése, mely kizárólag nyugalommal érhető el. Éppen ezért a gyakorlattal ellentétben ilyenkor TILOS bármiféle, a gyököt irritáló és a fájdalmat fokozó kezelések bevezetése (pl. gyógytorna, ingeráram, vagy egyéb fizioterápia). Ilyenkor legfontosabb a szigorú ágynyugalom, „Z”-alakban való fekvés és non-steroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, valamint izomlazítók szedése. Amennyiben a fájdalom ennek hatására 2-3 nap alatt megszűnik, úgy a gyógyszerek fokozatos elhagyása és egyre több séta javasolt. A porckorong sérvesedés miatt kiváltott fájdalom esetén azonban sok esetben akár 7-10 napos szigorú ágynyugalom is szükséges lehet a panaszok teljes elmúlásáig, éppen ezért a betegnek komoly türelemre van szüksége.
Amennyiben konzervatív kezelés hatására az alsó végtagi panaszok megszűnnek, utána már kicsi az esély arra, hogy a tünetek visszatérjenek, ezért újra munkába állhat és legtöbb esetben, ha 2-3 hónap múlva MR vizsgálat készül, a kiszakadt porckorongsérv eltűnését, felszívódást, azaz teljes gyógyulást mutat.
Abban az esetben azonban, ha 10 napos szigorú ágynyugalom nem használ, vagy csak mérsékelt javulást okoz és/vagy lábfej, vagy térdgyengeség jelentkezik zsibbadás kíséretében (a beteg nem tud sarkon, vagy lábujjhegyen megállni, menni, vagy lépcsőn járáskor térde nem tartja meg) azonnal idegsebészhez kell fordulni, lehetőség szerint egy, a lumbosacralis gerincről készült MR felvétel birtokában.
Járástávolság csökkenése derék- és alsó végtagba lesugárzó fájdalmak miatt
Sajnálatos módon a motorizácó miatt az emberek egyre kevesebbet gyalogolnak, így csak késői fázisban veszik észre legtöbbször, hogy annak ellenére, hogy semmilyen fájdalmuk, illetve tünetük nincs, néhány 100 m megtételét követően, a derék és az alsó végtagba lesugárzó fájdalmak, zsibbadás, végtaggyengeség miatt megállásra kényszerülnek. Természetesen ugyanilyen panaszokat okozhat alsó végtagi érszűkület, vagy esetleg alsó végtagi vénás trombózis is, ezért erre hajlamos betegeknél (túlsúly, dohányzás), először érsebészeti szakvizsgálat javasolt. Amennyiben ez negatív eredménnyel jár, úgy valószínűleg a tünetek hátterében súlyos gerinccsatorna szűkület áll, melynek kimutatása szintén lumbosacralis gerinc MR vizsgálattal történik és mielőbbi idegsebészeti konzultációt igényel. A két betegség elkülönítése szempontjából fontos, hogy gerinccsatorna szűkület esetében – amennyiben a beteg egyenes tartással megy – járástávolsága rövidül, előrehajolva pedig hosszabb utat képes megtenni.
A gerinccsatorna szűkület okozta panaszok esetén a konzervatív kezelés ellentétes a gerincsérvesedéssel, azaz ilyenkor a radikális testsúlycsökkentés mellett lehetőség szerint a séták mindenáron való erőltetése javasolt. Csak amennyiben ez nem hoz javulást, akkor jön szóba a gerinccsatorna szűkület sebészi megoldása.
Nyaki fájdalom, nyaki kényszertartás, lapocka közé sugárzó fájdalom
A nyaki fájdalom hasonlóan az ágyéki gerincfájdalmakhoz – bár kínzó jellegű és a hétköznapi normális életmenetet jelentősen befolyásolhatja – az esetek döntő többségében túlzott jelentősége nincs. A panaszokat legtöbbször tartási rendellenesség, sok ülés, számítógép előtt, mobiltelefonnal való folyamatos statikus helyzetben való munkavégzés, vagy időtöltés okozza, vagy egy hirtelen rossz mozdulat eredménye lehet. Amennyiben a nyaki tünetekhez felső végtagba sugárzó fájdalom nem társul, úgy nagy fájdalom esetén nappal habszivacs nyakrögzítő, emellett NSAID gyulladásgátló, este pedig izomlazító szedése javasolt. Enyhébb esetben sok séta, tartásjavító gyógytorna végzése ajánlott. Amennyiben a fájdalmak nem múlnak el, esetleg a fej mozgatásakor még fokozódnak, vagy még rosszabb esetben a fej előre, vagy hátra hajtásakor végtagokba sugárzó villámszerű fájdalom jelentkezik, akkor mielőbbi nyaki gerinc MR és ideggyógyászati vagy idegsebészeti szakvizsgálat szükséges.
Felső végtagba sugárzó nyaki fájdalom
Amennyiben a fájdalom a nyaktájékról a felső végtagba sugárzik, egészen a kézfejig, az ujjakba, akkor az esetek nagy többségében valamelyik nyaki ideggyök érintettsége merül fel. A tüneteket legtöbbször az ideggyök átmeneti, vagy állandó mechanikai ingere okozza, és az ideggyök egyre fokozódó gyulladásával jár. A hátterében gerinceredet esetén porckorong sérvesedés, vagy a gyök, illetve gerinccsatorna szűkülete áll.
Miután a fájdalomért az ideggyök mechanikai ingere által kiváltott gyulladása tehető felelőssé, ezért legfontosabb az ideggyök gyuladásának, és ezáltal duzzanatának csökkentése, mely kizárólag nyugalommal érhető el. Éppen ezért a gyakorlattal ellentétben ilyenkor TILOS bármiféle, a gyököt irritáló és a fájdalmat fokozó kezelések bevezetése (pl. gyógytorna, ingeráram, vagy egyéb fizioterápia). Ilyenkor legfontosabb a szigorú nyugalom, nappal Schanz-gallér viselése és non-steroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, valamint izomlazítók szedése. Amennyiben a fájdalom ennek hatására 2-3 nap alatt megszűnik, úgy a gyógyszerek fokozatos elhagyása és egyre több séta, majd a célzott gyógytorna elkezdése javasolt. A porckorong sérvesedés miatt kiváltott fájdalom esetén azonban sok esetben akár 7-10 napos szigorú nyugalom is szükséges lehet a panaszok teljes elmúlásáig, éppen ezért a betegnek komoly türelemre van szüksége.
Amennyiben konzervatív kezelés hatására a felső végtagi panaszok megszűnnek, utána már kicsi az esély arra, hogy a tünetek visszatérjenek, ezért újra munkába állhat és legtöbb esetben 2-3 hónap múlva ha MR vizsgálat készül, a kiszakadt porckorongsérv eltűnését, felszívódását, azaz teljes gyógyulását mutatja.
Kézzsibbadás
Nagyon sok beteg az éjszaka, alváskor jelentkező kéz, vagy felső végtagi zsibbadás zavaró hatása miatt fordul orvoshoz, feltételezve, hogy ennek komoly oka van. Tudni kell, hogy az esetek nagy többségében ezek hátterében kórokot nem tudunk igazolni és egyszerűen csak a mélyalvás, vagy a végtag rossz helyzetben, hosszú idegig való pozíciója áll, mely a végtagot ellátó erek, idegek hosszantartó nyomása következtében akár fájdalmas zsibbadást is okozó tüneteket provokálhat. Ezek a pozíció változásra, esetleg felkeléskor a végtag mozgatására teljesen megszűnnek, és jelentőséggel nem bírnak.
Ezzel szemben azokban az esetekben, ahol a kézzsibbadás változó intenzitással szinte egész nap fennáll és ehhez esetleg kézgyengeség is társul (nehezen tartja, vagy kiejti a tárgyakat a kezéből), illetve a zsibbadás fájdalmassá válik, akkor nagy valószínűséggel alagút szindróma van a panaszok hátterében. Ez a felső végtag bőrét ellátó érző, illetve az izmokat ellátó mozgató idegek rostjainak leszorításából adódik, mely elsősorban a csukló, illetve a könyök tájékán elhelyezkedő szalagok megvastagodásából fakad.
Amennyiben a beteget a hétköznapi életben a tünetei zavarják és a fizikális vizsgálat, valamint az ezt követő elektrofiziológiai vezetéses vizsgálat is a kórképet támasztja alá, abban az esetben az idegek felszabadítása jön szóba helyi érzéstelenítésben elvégzett néhány perces műtét során.
Fejfájások, melyek további átvizsgálást és esetleg kezelést igényelhetnek
A fejfájások hátterében 99%-ban nem mutatható ki morfológiai elváltozás, azaz fejfájás esetén nem kell mindig a legrosszabbra gondolni.
Idegsebészeti szempontból kétféle típusú fejfájásnak van jelentősége. Az egyik, amikor a fejfájás egyik pillanatról a másikra, ütésszerűen, szinte megsemmisítő erővel jelentkezik, általában tarkótájékra, illetve szembe sugárzik. Ennek hátterében általában valamilyen ér eredetű ok áll és koponyaűri vérzésre utal. Ha ez enyhébb formájú, akkor ennek a beteg nem nagyon tulajdonít jelentőséget és 10-14 nap alatt tünetei megszűnnek, ugyanakkor a kiváltó ok továbbra is fennáll, ezért érdemes ilyenkor MR vagy CT angiographiat csináltatni, de természetesen legfontosabb, hogy mielőbb orvoshoz forduljon. A vérzés hátterében ilyenkor kimutatható fejlődési rendellenesség során kifejlődött érzsák, érgomolyag, vagy egyszerűen a magas vérnyomás okozta érfal elváltozások miatti érszakadás és vérzés.
A másik típusú fejfájás inkább agydaganatokra jellemző és érdekes, de jól megmagyarázható módon reggel, felébredéskor jelentkezik, fekvő helyzetben fokozódik és felkelést követően, napi munkavégzés során csökken, vagy teljesen megszűnik. A reggeli órákban, felkeléskor hányinger, hányás is társulhat a panaszokhoz.
Mindkét fejfájásra jellemző, hogy általában olyan egyéneknél jelentkezik, akik korábban soha nem voltak fejfájósak. Ebben az esetben is érdemes orvoshoz fordulni, illetve koponya MR vizsgálatot kezdeményezni.
Arcidegzsába
Az arcidegzsába mindenképpen elkülönítendő az „egyszerű” arcfájdalomtól, mely tompa és általában valamilyen fogászati, esetleg fül-orr-gégészeti, szájsebészeti beavatkozás előzte meg. Ebben az esetben természetesen a kórokot kell megkeresni és gyógyítani.
Idegsebészeti szempontból fontosabb a típusos arcidegzsába, amit az egyik arcfél különböző régióiban jelentkező, áramütésszerű, sokszor tűrhetetlen, rohamokban jelentkező fájdalom jellemez és általában az arc mozgása, evés, ivás, beszéd, fogmosás, borotválkozás, akár az arc legkisebb érintése is provokál. Amennyiben ez az idővel fokozódik és tűrhetetlenné, egyre gyakoribbá válik, úgy mindenképpen idegsebészeti vagy ideggyógyászai konzultációt igényel és első lépésben gyógyszeres kezelés jön szóba. Amennyiben a fájdalom a gyógyszeres kezelésre is csak mérsékelten csökken, illetve a fájdalommentesség csak folyamatos gyógyszerszedés mellett szűnik meg, úgy mindenképpen javasolt idegsebészeti beavatkozás, amely az érződúc altatásban való megszúrását és reverzibilis roncsolását jelenti. Amennyiben azonban a hosszantartó tünetek hátterében kimutatható az érző arcideg agyi ér általi nyomása, compressioja, úgy szintén altatásban végzett beavatkozás keretében az ér mobilizálása és az ideg leszigetelése javasolt. Ez utóbbi műtét az esetek több mint 90%-ában végleges gyógyulást hoz.
Torokba, nyelvgyökbe sugárzó, nyeléskor, beszédkor jelentkező éles fájdalom
Hasonlóan az arcidegzsábához itt is arról a betegcsoportról teszünk említést, akinek a fájdalma áramütésszerű, rohamokba jelentkező, de itt nem az arc régióiba, hanem legtöbbször a torokba, időnként a külső hallójáratba sugárzik. az eljárás hasonló az arcidegzsábához. Amennyiben több napon keresztül fennáll, gyógyszeresen nem befolyásolható, úgy ideggyógyászhoz, vagy idegsebészhez való fordulás javasolt. Amennyiben az MR vizsgálat a garatot, gégét beidegző ideg éreredetű kompresszióját igazolja, úgy műtéti kezelés jön szóba, melytől teljes gyógyulás várható.
Öregkori demencia, vagy sebészileg gyógyítható agyvíz felszívódási rendellenesség
Az átlag életkor előrehaladtával egyre nagyobb populáció érintett az agysorvadással, vagy az öregkori demenciával (Alzheimer, Pick, …), melyek jelen tudásunk szerint sajnálatos módon nem gyógyíthatók és a rehabilitációs, valamint gyógyszeres kezelések sem jelentenek hosszútávú javulást. Ugyanakkor minden esetben érdemes képalkotó vizsgálatot csinálni (koponya CT vagy MR), melynek segítségével ebben a betegcsoportban elkülöníthető egy olyan betegcsoport, akik állapotán az agyvíz lebocsátásával jelentősen tudunk segíteni. Ez utóbbi betegek tüneteire jellemző az ún. Hackim-triász: fokozódó memóriazavar, mely elsősorban a rövid távú memóriát érinti, széles alapú, bizonytalan járás és vizelettartási nehézség. Ez utóbbi sok esetben elérheti a teljes inkontinenciát. Ezeknél a betegeknél kórházi felvételt követően néhány napos agyvíz lebocsátást alkalmazunk a gerincbe behelyezett vékony katéteren keresztül. Amennyiben erre az előbb említett tünetekben jelentős javulás áll be, úgy az agyvizet a hasba elvezető shunt beültetésével jelentős javulás, vagy gyógyulás érhető el.
